A Shakespeare színműve alapján készült musicalt először Párizsban játszották, majd Európa más országaiban, például a londoni West Enden tűzték műsorra, mindenütt nagy sikerrel. Gérard Presgurvic azt mondta a műről: „a Rómeó és Júlia a világirodalom legromantikusabb és legtragikusabb darabja. Ennél jobb téma nem is kell egy jó musicalhez, hiszen van benne minden: gyűlölet, szerelem, félreértés, halál, esküvő, szabadság. Mindezen túl arra törekszem, hogy a Rómeó és Júlia ürügyén sok-sok új és aktuális érzést fedezzek fel magamban.” A klasszikus történetet az író megfűszerezte a kifinomult francia ízléssel, így új hangzásokkal, gondolatokkal egészült ki a musical. Az Operettszínházban a rendező Kerényi Miklós Gábor a darab eredeti hangulatát megtartva bevonta az előadásba a korszerű információs eszközöket: a színészek játékát óriási kivetítők, videók, számítógépek, digitális trükkök, hang- és fényeffektek kísérik. Így az előadáson a képzőművészet, a film és a zene is hangsúlyos szerepet kap, a klasszikus történetet a mai kor nyelvén meséli el a társulat. A szöveget Galambos Attila fordította, a zenekart Kesselyák Gergely és Makláry László vezényli. A két főszerepet Dolhai Attila és Szinetár Dóra alakítja, a további szerepekben pedig Szabó P. Szilvesztert (Tybalt), Németh Attilát (Verona hercege), Csuha Lajost (Capulet), Janza Katát (Capuletné), Csengeri Ottíliát (Montague-né), Náray Erikát (Dada), Földes Tamást (Lőrinc barát), Bereczki Zoltánt (Mercutio), Mészáros Árpád Zsoltot (Benvolio) és Homonnay Zsoltot (Paris) láthatjuk. A színház monumentális, a klasszikus építészeti elemeket a modern anyagokkal ötvöző díszletet ígér, amelyet Götz Béla tervezett, a hozzájuk illő jelmezeket pedig Velich Rita álmodta meg.